Egy hét a tengerparton... egy hét televízió, számítógép, munka, tömegközlekedés és egyéb civilizációs kórságok nélkül. Nem hiányzott egyik sem. A nyaralás elején azt hittem, hogy két napon belül számítógép-elvonási tüneteim lesznek, de nem így történt. Amikor hazajöttünk, be sem akartam kapcsolni a gépet. Najó,a tévét bekapcsoltuk és szerencsére sikerült elcsípni pár Family Guy-t a Comedy Centralon - ez méltóképpen megkoronázta a hazautazással telt fárasztó napunkat.
Levontam a nagy konzekvenciákat:
- többet kell beszélgetni és játszani a gyerekkel
- kevesebbet kell tévét nézni
- kevesebbet kéne a gép előtt ülni (ami azért nehéz, ha az ember a géppel dolgozik, de az olyan idő- és energiavámpír dolgokat, mint például a facebook, iwiw és társaik jóval kevesebbet kéne látogatni)
- nem szabad a dolgokat halogatni. Példának okáért Férjjel megfogadtuk, hogy idén megpróbálunk az érkezés másnapján kipakolni minden cuccot, és nem fogjuk még vagy két hétig kerülgetni a félig-meddig kipakolt táskákat. Ez mondjuk kifejezetten rám jellemző, amikor még hetekkel a hazaérkezés után is képes vagyok lila fejjel őrülten rohangászva keresni valami ruhadarabot, amiről aztán kiderül, hogy még ott lapul a táskában, természetesen piszkosan... Szóval most belefogunk a Nagy Kipakoló Projektbe, ki tudja, milyen eredménnyel... egyelőre bizakodó vagyok...
ui. A nyaralásról majd később. Megvárom hogy lecsapódjanak az élmények, és feltöltöm a képeket a gépre...
